2020. 12. 17.
Ha az egykor díszes oszlopokra nézel, a magány mintázataiban nyugvó madarak énekét hallod bentről. Ilyenkor virágos a hajnali kép, de az anyák lelkében fekete rózsa nyílik. A narancsszín nap…
2020. 12. 17.
Mikor a feltámasztott csillag alul kifénylik, Isten néz be a gyűrött dunyhák közé. Foghatóvá válik a fájdalom, ahogy Krisztus megágyaz a holt vizek fodrain. Hová menekülhet a test, ha nyomába…
2020. 12. 17.
Te sem kaptál meghívót arra a vacsorára – gyertyafüstben utolsó teríték az asztalon. Az elhívottak arcán a némaság évgyűrűi – tátogó halak a boros korsók mögötti kosárban; az ígéret földtört…