2020. 11. 18.
A találkozás, mint egy villanykapcsoló. Mert a nyárfa-végen gyullad a szeptember – lugasok közt rózsa, rozsdapor lapul. Kő csak kövön marad, így hiszi az ember. Rég volt, pe…
2020. 11. 18.
Az emlékezés elárvult szárnymintái. Törött üveg mögött régi kép a kredencen. A hátsó udvarban a beteg Sztravinszkij komponál – talán ezerkilencszáztizet írunk, mert a kertben jeges gyümölcsne…
2020. 11. 18.
Első ízben tapasztaltad, milyen az emberi természet. Másodfokon nem volt tárgyalás – persze nem is kérted, hisz az ígéretek harmadnapon feltámadnak. Négy égtáj között a megfeszített iga…