2020. 07. 23.
Folyó
A sodrásban hirtelen zuhanó árnyak.
Levelekben hullanak mozdulataid, a partok
közelében lebegő kontyok haladnak, csendesen.
Mert ismered a magány ízét, vízbe merészkedsz.
Az eső sem zavar. A függöny olykor
megreped, a kontyok alól hátak bukkannak elő,
fényük fodrokba hull. Asszonyok
úsznak el öledben. Válluk világító bója,
keblükben a hallgatás tejfehér.
Horgonyt vetsz szemükben.
(Megjelent: NAPÚT Online, 2020.09.24.)
http://www.naputonline.hu/2020/09/24/banfai-zsolt-folyo-harom-vers/