2020. 07. 11.
Kollázs a Helyőrségről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

 

Én nem tudom, akarsz-e játszani

a feltámadás előtt.

Az ember maga az utókor.

Holtversenyben két halál –

azok közt elvegyülni:

a száműzetés évszakai.

 

Orfeusz leszáll, mint ima a járvány idején.

Harmadnapon újrahasznosított szonettrímek.

Az öregség a felfedezés napja –

Don Quijote szerenádja.

Az én anyám egy fekete rózsa.

Anya, virágosat álmodtam –

pedig a királynő nem nyaralni jött.

 

Bálnavadászok a versek –

a tengeri érkezés hármas gyakorlat,

az áradat pedig mint a nő:

Istenkapuban elejtett szók, szavak.

Modern ima: nem párnák közt,

de legalább tiednek lássék.

 

Corpus Christi, a megfeszített –

húsvéti klasszikusok.

Leplezetlen esküvő a tó partján;

tanya a tavasz kezdetén.

Utolsó áldozathozatal a poéta halálára –

posztja a lét üzenőfalán:

 

„Álom, mit embertársadról szólnál.

Légy olyan, mint a fekete Tisza. És oly áttetsző,

mint ki szentelt vizét issza.”

 

(Megjegyzés: a Helyőrségen publikáló kortárs alkotók motiválták.)

 

 

Kulcsszavak: vers, kollazs, helyőrség

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés